Jogosulatlanul felvett családtámogatási ellátás
A gyermeknevelési támogatások meghatározzák az ellátások jogosultsági feltételeit, de mi történik, ha például a családi pótlékot úgy igényeljük, hogy egyáltalán nem vagyunk rá jogosultak.
A törvény alapján a családtámogatási ellátások célja elsősorban a családok anyagi segítsége, biztonságának elősegítése, a nemzet népességpolitikai célok megvalósítása érdekében kapjuk.
A családi pótlék jogalap nélküli kifizetése kapcsán tesznek fel kérdéseket leggyakrabban az általunk számfejtett cégek alkalmazottai, ezért igyekeztünk nekik egy összefoglalóban kérdéseikre választ adni.
Sorozatunkba nézzük meg most az állam által nyújtott családtámogatási ellátások fajtáit és a jogosulatlanul felvett családtámogatási ellátás visszavételével kapcsolatos tudnivalókat.
- családi pótlék
- nevelési ellátás
- iskoláztatási támogatás
- gyermekgondozási támogatás
- gyermekgondozást segítő ellátás
- gyermeknevelési támogatás
- anyasági támogatás
A megállapított családtámogatási ellátásokat a Magyar Államkincstár Nyugdíjfolyósító Igazgatósága folyósítja.
A támogatások igénybevételénél meghatározzák az ellátások jogosultsági feltételeit, de mi történik, ha ezeket az ellátásokat úgy igényeljük, hogy egyáltalán nem vagyunk rá jogosultak.
A törvén ilyen jellegű kifizetést jogalap nélküli gazdagodásnak nevezi és a polgári jogban ez egy olyan vagyonnövekmény amelyhez jogi alap nélkül jut valaki, másnak a rovására.
A jogalap nélkül felvett ellátás visszafizetéséről mindig határozatban rendelkeznek azok a szervek, akitől az ellátást kaptuk. Az igényelbíráló szerv a követelését a felvett ellátás pl. családi pótlék utolsó kifizetésétől számított öt éven belül érvényesítheti. A követelésre alapot adó magatartás a bíróság jogerős ügydöntő határozata szerint bűncselekmény, úgy a követelés öt éven túl is követelhető, amíg a bűncselekmény büntethetősége el nem évül.
Amennyiben úgy vettünk fel családi pótlékot, hogy a felvett ellátás összege nem illetett volna meg, így jogalap nélküli gazdagodással olyan pénzösszeghez jutottunk, amely nálunk vagyonnövekedést eredményezett, abban az esetben a visszafizetésről határozatot állít ki az a szerv, aki korábban az igényelbírálást engedélyezte.
Tudni kell, a tévesen kifizettet ellátást, mindig a még hátralévő folyósításra váró ellátásból le kell vonni, azonban ha már nem történik folyósítás, akkor a jogalap nélkül felvett ellátás összege bármely ellátás összegéből levonható.
A visszafizetés tekintettében figyelembe kell venni, hogy együtt élő szülők esetében, bármely szülő részére folyósított ellátásból levonható, továbbá amennyiben a túl sokára térülne meg a jogalap nélkül ellátás visszafizetése abban az esetben a keresetre kiadott levonással is érvényesíthető a követelés megtérítése.
A keresetből történő levonás érvényesítésekor a Kincstárt, akitől az pl. a családi pótlékot kapjuk munkáltatónak kell tekinteni. A Kincstár, mint fizetésre kötelezett szerv, vagy az a személy, aki a fizetésre kötelező határozat véglegessé válásától számított tizenöt napon belül fizetési kötelezettségét nem teljesíti, annak a követelés érvényesítéséhez megteszik a végrehajtásához szükséges intézkedéseket.
Lehetséges, hogy jogosulatlanul kapom a családi pótlék ellátást kérdezte egyik ügyfelünk alkalmazottja?
Igen lehetséges, mivel az ellátásra jogosult az igényelbíráló szervnek 15 napon belül köteles bejelenteni minden olyan tényt, adatot, amely az ellátás jogosultságát vagy annak összegét érinti. Azonban ha ezt elmulasztotta, abban az esetben előfordulhat, hogy részére olyan ellátás került kifizetésre, amelyre nem volt jogosult.
Milyen esetben kellet volna bejelentenem a családi pótlékra való jogosultságom megszűnését?
Röviden válaszolva minden olyan esetben, amikor valamilyen változás következik be és az érinti az ellátásra való jogosultságát vagy annak összegét.
Családi pótlék esetében a gyermek kikerül a háztartásból, vagy tanulói hallgatói jogviszonya megszűnik, esetleg 18 éven felüli személy rendszeres jövedelemhez jut, vagy az ellátásra jogosult 3 hónapot meghaladó külföldön tartózkodik, ami valljunk be egy nemzetközi fuvarozásban alkalmazásban álló sofőr gyermeke esetében előfordulhat.
Egyre gyakrabban előforduló probléma, hogy a gépjárművezető családjával és gyermekeivel együtt hosszabb időre kiköltözik más országba és ott vállal munkát, ebben az esetben, erről a tényről értesíteni kell a szerveket.