Bérszámfejtés (AETR munkaidő), Könyvelés, Bér és TB szolgáltatások

Csúszós veszélyes utak munkaügyi szemmel

2017.02.01.

Csúszós veszélyes utak munkaügyi szemmel

A mai napon, nincs olyan hely Magyarországon, amit ne borítana összefüggő jégpáncél.

Közúti közlekedésben az ilyen napok a legveszélyesebbek, legyen a közlekedő gyalogosan, vagy gépjárművel.



Nézzük mivel is nézünk szemben a zord időjárásnak köszönhetően a munkánk során.

Az egyre erősödő forgalom a sietés, a stressz során, vagy egyszerűen az emberek figyelmetlensége miatt bárkit érhet baleset közlekedés közben.  Amennyiben a munkavállalónkat baleset éri, nem fogunk pánikba esni, ha tudjuk mi a teendő ebben a helyzetben.

Mivel a szállítmányozás úton történik, a bekövetkezett baleset szemszögéből, mint alkalmazottat megbecsülve,  mint egy emberi élet fontosságát hangsúlyozva, a munkavállaló munkakörének következményeként könnyebb, vagy egész súlyos emberi sérülés mellet, jelentős anyagi kár is keletkezhet, ezért fontos a körülmény pontos tisztázása annak érdekében, hogy  a munkavállalónak a fizika és testi fájdalom mellet azonnali jogi segítségnyújtást tudjunk adni.     A jogi segítségnyújtás a körülmények tisztázásával kezdődik, mivel az fogja az ellátás alapját meghatározni.

Cikkünkben most nem térünk ki arra a körülményre, amikor más tagállam pl: német vagy osztrák területen történik a baleset a munkavállalónkkal.

A baleset üzemiségének elbírálásánál figyelembe kell venni a baleset összes körülményét (hol, mikor történt, hogyan következett be a baleset, stb.).

Ha társadalombiztosítási szempontból vizsgáljuk a baleset, akkor üzemi balesetnek tekinthető amely:

  • a biztosítottat (sérültet) a foglalkozása körében végzett munka közben, vagy azzal összefüggésben éri (munkabaleset), illetőleg 
  • munkába menet vagy onnan a lakására (szállására) menet közben elszenvedett baleset (munkavégzéssel összefüggő úti baleset), továbbá 
  • a biztosítottat közcélú munka végzése közben, valamint 
  • a biztosítottat egyes társadalombiztosítási ellátások igénybevétele során (keresőképtelenség, egészségkárosodás mértékének, rehabilitálhatóságának elbírálása céljából elrendelt, vagy a keresőképessé váláshoz szükséges egyéb vizsgálaton vagy kezelésen történt megjelenéssel összefüggésben) érte.

Munkavégzéssel összefüggő baleseteknél a baleset üzemi jellegének elbírálásánál annak van jelentősége, hogy a baleset munkavégzés során, vagy azzal összefüggésben következzen be.

A baleset üzemi jellegének elbírálásánál nincs jelentősége annak, hogy a baleset oka a munkáltató működésében rejlő ok volt, vagy az az üzem működési körén kívül eső valamilyen külső ok, elháríthatatlan erő (pl.: árvíz, tűzvész, stb.) miatt következett be. Üzeminek minősül a baleset akkor is, ha azt a munkavállaló figyelmetlensége, felelőtlensége, gondatlansága okozta, hiszen ezzel a munkáltató elmulasztotta a megfelelő ellenőrzési, munkavédelmi feladatai ellátását.

Úti baleseteknél a baleset akkor minősíthető üzemi balesetnek, ha a baleset munkába menet vagy onnan a lakására (szállására) menet közben éri a sérültet. Az úti baleset üzemiségének elbírálásakor figyelemmel kell lenni, hogy munkába, illetve hazafelé menet a lehető legrövidebb úton, indokolatlan megszakítás nélkül történjen az utazás.

Kihangsúlyozzuk azonban, hogy a balesetek kivizsgálása során egyáltalán nem jogosult baleseti

ellátásra az, aki sérülését szándékosan okozta.

Ha már bekövetkezett a baleset, akkor mindenképpen üzemi baleseti jegyzőkönyvben kell rögzíteni.

A munkáltatónak minden bejelentett, illetve tudomására jutott balesetről meg kell állapítania, hogy munkabalesetnek tekinti-e. Ha nem tekinti munkabalesetnek, akkor erről és a jogorvoslat lehetőségéről a sérültet, halálos baleset esetén a hozzátartozót értesítenie kell.

Azt, hogy a baleset társadalombiztosítási szempontból is üzemi balesetnek minősül-e, a baleseti táppénz megállapítására jogosult szerv határozattal állapítja meg. 

A határozatnak tartalmaznia kell, hogy mikor történt a baleset és milyen egészségkárosító következményekkel járt.

A határozatot az eljáró szerv közli a biztosítottal, a kezelőorvossal és a keresőképtelenséget elbíráló orvossal (háziorvos). A határozatot a betegnek meg kell őriznie, és a baleseti egészségügyi szolgáltatás igénybevételekor be kell mutatnia. 

Az üzemi baleset elismerésére vonatkozó kérelmet a munkáltatónál működő társadalombiztosítási kifizetőhelyhez, vagy a munkáltató székhelye szerinti illetékes járási hivatalhoz kell benyújtani.

 

vissza

Hozzászólások

Név:
E-mail cím:
Hozzászólás:
A cikkhez még nincs hozzászólás.
Legyen Ön az első hozzászóló!